A 3D nyomtatás, mint additív technológia legnagyobb előnye, hogy olyan szabadságfokot ad a tervezőknek a forma alkotásban, amit hagyományos, úgynevezett szubsztraktív technológiával (mint például a forgácsolás, CNC-s megmunkálás) csak nagyon bonyolultan és költségesen, vagy egyáltalán nem lehet legyártani. A LimesVet által létrehozott 3D modellek döntő többségének fizikai formába öntése az egyediség és/vagy a forma bonyolultsága miatt kizárólag 3D nyomtatással lehetséges.
Az otthoni használatú 3D nyomtatók könnyű hozzáférése révén elterjedt egy olyan tévhit, hogy a 3D nyomtatás egy nagyon egyszerű és azonnali megoldást nyújtó lehetőség. Persze ez önmagában igaz, viszont kevesen gondolnak bele, hogy mennyi minden szükséges ahhoz, hogy megnyomhassuk a nyomtató indító gombját és izgatottan várjuk, hogy a folyamat végén valóban azt kapjuk, amit megterveztünk.
Mindenekelőtt rendelkeznünk kell a nyomtatandó 3D modellel, amit valamilyen poligon- vagy NURBS-alapú tervező programmal tudunk előállítani. Mindenképpen előny, ha a modellező ismeri a 3D nyomtatás alapvetéseit és folyamatát, hiszen már ezzel a szemlélettel tudja előállítani a digitális modellt. Amennyiben ez nem így történik, akkor a nyomtatás előkészítése nagyságrendekkel több időt vesz igénybe a modell javítgatása és nyomtathatóvá tétele miatt.
Miután a modellezési munkát befejeztük, előkészítjük a nyomtatásra. Attól függően, hogy melyik technológiát választjuk (FDM, SLA, DLP, SLS, DMLS…stb.), annak megfelelő szeletelő szoftvert alkalmazunk. A technológia választás alapja, hogy az adott tárgyat, amit kinyomtatunk, mire fogjuk használni, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, milyen fizikai vagy kémiai hatások érik majd a használat során. Természetesen figyelembe vesszük a gazdaságossági szempontokat is, azaz minden esetben a legoptimálisabb megoldást választjuk.
A nyomtatás végeztével, ami jellemzően több órát vesz igénybe (nem ritka a 10 óra feletti nyomtatási idő sem), elkezdődhet az utómunkálat. A szálhúzásos (FDM) és a műgyantás (SLA, DLP) technológia során többségében valamilyen támasz anyagot használunk a nyomtatás során, amit el kell távolítani az eredeti nyomatról. A por anyagot használó technológiák (SLS, DMLS) utómunkálata a por eltávolításáról és a felületkezelésről szól elsősorban. Amikor az utómunkálatokon túl vagyunk, akkor kapjuk meg a végleges nyomtatványt, amit átadhatunk a megbízónknak felhasználásra (akinek biztosítanai kell a megfelelő sterilizálási eljárást is a műtéti beavatkozás előtt).
Érzékelhető a fentiekből, hogy a 3D nyomtatási folyamat nem annyira egyértelmű és egyszerű, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Széleskörű tudást igényel kezdve a 3D modellezésnél, a nyomtatási technológiák ismeretén át egészen a megfelelő utókezelésig. A LimesVet-et tudatosan úgy építettük, hogy minden szükséges tudás és erőforrás rendelkezésre álljon és a lehető leghatékonyabban szolgáljuk ki Megbízóinkat.
