A sebészi guide-ok forradalma: 3 esettanulmány, amit érdemes elolvasni
A 3D-nyomtatott sebészi guide-ok alkalmazása az állatorvoslásban úttörő változást hozott – erre szeretnénk most bemutatni 3 igen szemléletes példát.
A térdkalács-problémák javarészt a kisebb testű kutyáknál jelentkeznek, de már 50 kg-s akitának is készítettünk térdkalácsárok protézist itt a LimesVet-nél. Sok esetben a combcsont alsó végdarabján lévő árok annyira elkopik (vagy eleve alulfejlett), hogy a térdkalács belső vagy külső oldali irányba kificamodik. Emellett egy másik típusú veleszületett rendellenesség, hogy a térdkalács kinyújtott végtagnál már az árok fölé kerül (ahová már nem húzódik fel a porcos perem), így azért ficamodik ki, mert nem a normális árkában mozog a patella. A patellaficam leggyakoribb jele, hogy a kutya futás közben rövidebb-hosszabb időre felkapja a lábát, nem terhel rá, és idővel egyre többször jelentkezik ez a mozgászavar. Ha nem kezelik megfelelően, akkor pedig akár tartósan rögzülni is tud ebben a rendellenes pozícióban (ami a folyamatos sántítás mellett az izmok és szalagok megrövidülését is eredményezi).
Ezeket a problémákat általában hagyományos műtéti eljárással orvosolják, melynek során kimélyítik a combcsonton az árkot, így az újonnan kialakított mélyedésben fog mozogni a térdkalács. Az esetek egy részében viszont idővel artrózis alakul ki az ilyen beavatkozás után, azaz elkopik a porc, ami a csontot borítja (valamint csontos növedékek - úgynevezett exosztózisok - jelennek meg). Ez további műtéti beavatkozásokat tehet szükségessé, illetve rendszeres fizioterápia is javasolt.
Egy másik standard megoldás, hogy szériában előre gyártott implantátumot ültetnek be a kutya térdébe. Ilyenkor megadott sablonméretek közül lehet választani, vagyis a beültetett implantátum nem teljesen az állat belső felépítését tükrözi. A műtét során levágnak a combcsont hengeréből egy darabot (amin a patellaárok van), csonttal és porccal együtt (ez az ún. osteotómia), és az így kialakult sima felületre rögzítik az implantátumot. Éppen ezért ez egy invazív beavatkozásnak tekinthető.
Az általunk tervezett egyedi kialakítású TROCA 55 Trochlear Cap, boltozatszerűen borul rá az adott csont- és porcfelületre. A protézist minden esetben egyedileg tervezzük meg, és speciális titánötvözetből történik a 3D-nyomtatása. Ezzel a minimál-invazív eljárással a csontban mindössze csak a rögzítési pontokon kell furatokat létrehozni - ez utóbbi csatornákat pedig szintén a kutya anatómiájára egyedileg tervezett fúróvezető segítségével lehet elkészíteni. A térhálós szerkezetű stiftbe, a természetes csontosodás következtében, pedig idővel belenő a csont, és plusz stabilizációt ad az implantátumnak. Az általunk biztosított fúróvezetők közül az egyiket gyakorlásra és a gazdinak való szemléltetésre használhatja az állatorvos, míg a másikkal végezhető el a beavatkozás. A szett két nyomatott anatómiai modellt is tartalmaz, egyik az eredeti, a másik a fúrás utáni állapotot mutatja a combcsonton (ez utóbbira rápróbálható a fém implantátum is).
Mivel ez az implantátum a lehető legjobban illeszkedik az adott állat anatómiájához, így mind biomechanikájában előnyös, mind pedig jelentősen csökkenti a rehabilitációs időszakot.
A 3D-nyomtatott sebészi guide-ok alkalmazása az állatorvoslásban úttörő változást hozott – erre szeretnénk most bemutatni 3 igen szemléletes példát.
Ma már nem vitás, hogy a 3D technológia orvosi területen való megjelenése újabb és újabb távlatokat nyit a betegségek kezelésében a gyógyítással foglalkozó szakemberek számára. Ma még csak ismerkedünk a technológia adta előnyökkel, viszont a terület villámgyors fejlődésének köszönhetően aktuális a kérdés, hogy miként lehet mindezt a napi gyógyítási gyakorlatba integrálni?
Mik a fő különbségek a modern, 3D nyomtatással készülő (3DI), illetve a hagyományos, standard implantátumok (CI) között? Vegyük ezeket végig!